Újra éles bevetésen

Publikálva: 4 hónapja

Több mint fél évvel a nagy esése után, újra az ominózus pályán áll rajthoz, álmai autójával a Bútor-Tagai kettős. Bízik benne, hogy most egy örömautózásban lesz része a Citroën C3 WRC-vel.

Az első öt hónap az autó újjáépítésével telt, mert tavaly a Mikulás Rallye tesztjén sikerült felborulni, amire eddig nem nagyon volt példa az életemben, persze mindezt pont ezzel az autóval.

Gyakorlatilag májusra lettünk kész teljesen és a két héttel ezelőtti Mecsek Rallye volt az első éles bevetésünk mióta az autó elkészült. Abszolút nagy izgalom volt bennem, hogy minden rendben legyen, hogy jól teljesítsünk annak ellenére, hogy volt bennem egy félsz, nehogy újra megtörténjen, véget ért volna egy álom, ami egy éve megvalósult. Szerencsére a Mecsek Rallye-n minden rendben volt, azt gondolom jól tudtunk menni, természetesen kicsit visszafogottabb voltam, mint tavaly, de majd ahogy elmúlnak az emlékek, a törés emlékei minden szempontból, újra a régi leszek.

Remélem a Veszprém Rallye már élvezhetőbb lesz, murva, amin mindenképpen egy szabadabb stílust lehet lebonyolítani, látványosabb is, bízom benne a szurkolók is sokan lesznek, még jobban fogják élvezni és mi is szeretnénk jól érezni magunkat, hiszen ebben az autóban ülhetünk.

 

Tavaly pont a Mikulás Rallye előtti teszten, ezen a pályán volt ez a nagy esés. Ez nem ad plusz izgalmat?

Remélem nem, nem a pályákkal kötöm össze, hanem megvan a miértje, azt a miértet kell nekem jól kezelnem, csak a versenyzésre és magamra kell figyelni, arra koncentrációra ami eddig mindig 100%-os volt. Tavaly egy kicsit elment a koncentrációm, túlságosan figyeltem az emberekre, hogy hol állnak, beképzeltem magamnak, hogy mi lehetne, ha nem tudnék ott jól elfordulni, esetleg sok lenne egy kicsit, ez bestresszelt, elvette azt a figyelmet, ami ahhoz kell, hogy ne hibázzak egy ilyen autóban, ilyen tempónál.

Most Pécsen megpróbáltam 100%-osan  önmagára a versenyzésre, az útra koncentrálni, kizártam azokkal a ha-val kezdődő mondatokat, amik az ember fejében járnak néha. Az volt a konklúzióm, hogy nem szabad rosszra gondolni, mindig a jót kell nézni, el kell hinni, hogy meg tudom csinálni azt, amit megengedek magamnak. Az a tempó amit vállalok, olyan tempó amivel az úton maradok, nem kell azon gondolkoznom hol megyek le az útról, hol állnak emberek. Megpróbálok ennek tükrében autózni Veszprémben is, persze ez az első gyorson kiderül sikerül-e, és mennyire tudom megcsinálni azt, amit kitaláltam. Úgy gondolom, hogy ha rákoncentrálok rendesen a dolgokra azok általában szoktak sikerülni, nagyon bízom benne nem lesz érezhető a tempómon az, hogy mi történt egy fél évvel ezelőtt. 

 

Ez lesz a leghosszabb verseny, másfélszeres szorzóval, és lesz egy olyan pálya amiről annyit lehet tudni, hogy még nem szerepelt a ralik történetében. Neked ezek a pályák mennek, ami nem megszokott, tudsz improvizálni?

Szerintem ez már a páros összeszokottságán múlik, itt jön a navigátor szerepe a képbe, mint ahogy a Tagai Robi navigátorom szokta mondani, hogy a harminc éve begyakorolt pályákon nem túl nagy szükség van a navigátorokra, amivel részben egyetértek, részben meg nem, mert nekem mindig szükségem van arra, hogy mondja pontosan, jó ütemben, megfelelő hangsúllyal. Akárhányszor mentem Árpádtetőn, akkor is fontos, hogy ott legyen 100%-osan, természetesen az új pályákon ennek még nagyobb jelentősége van. Az új pálya csak addig új pálya, ameddig nem kezdik el a versenyzők a verseny előtt többször bejárni, nem a megengedett 3-4 alkalommal, hanem mennek rajta 10-20 alkalommal. Igazából én azt szeretném egyszer megélni ebben a sportban, ugyan engem annyira ez már nem érint, mert nem megyek a bajnokságban, a bajnoki címért, a helyezésekért. De mindig azt akartam megélni, egyszer legyen  úgy új egy pálya, hogy mindenkinek új, és tényleg mindenkinek háromból kell menni rajta. Ez általában nem szokott sikerülni, mert mindig vannak olyan emberek, akik előbb megtudják ezeket a pályákat, odamennek, bejárják, akár nagy tempóval, murva gumival is, komoly tréning autóval, az a baj, hogy az új pálya ilyen szempontból itthon csak fikció, csak azoknak új, akik valóban betartják a szabályokat.